Decemberi kívánságlista

Arra gondoltam, hogy elindítanék egy új rovatot, a Kívánságlistát. Ezekbe azok a könyvek fognak kerülni, akiket szeretnék elolvasni majd. Mellettük olvashatjátok majd a fülszövegüket, és esetleg néhány szót, hogy mit gondolok a példányokról és egyebek J

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, szóval kommenteljetek itt, esetleg írj facebookon... Igazából mindegy! Csak szeretném hallani, hogy mit gondoltok erről az új dologról J

1)       Cynthia Hand – Amikor búcsúzunk

Lex különc lány. Matekórán agymenő társaival kártyázik, és busszal jár suliba, mert kiszámolta azt, hogy a 179 tanítási nap 549,53 dolláros benzinköltséget eredményezne. Barátjával együtt készülnek a Massachusettsi Műszaki Egyetemre és a Harvardra. Boldog élete van, teljes a családja, vannak barátai és egy szerelme. Senki sem úgy néz rá, mint aki bármelyik pillanatban összeomolhat. Egészen aznapig, mikor minden megváltozott...

Lex most az a lány, aki elvesztette az öccsét. És úgy érzi, ebből az állapotból soha többet nem tud már kitörni. De azt is jól tudja, változtatnia kell. Változtatnia kell neki és az édesanyjának is. S ami a legfontosabb, tudnia kell megbocsátani. Az apjának, Tylernek, de legfőképp magának. Ezért szép lassan elkezdi összerakni élete széthullott darabkáit, és próbálja felfedni, mi is történt Tyler halálának éjszakáján. De van egy titka, amit senkinek sem mondott el: egy üzenet Ty-tól, ami lehet, hogy mindent megváltoztathatott volna.

Lex testvére már örökre eltűnt. Ám ahogyan a lány is rájön, egy szellemnek nem kell valósnak lennie ahhoz, hogy meggátolja a továbblépést.

Első olvasásra, nekem egy picit hasonlít a Kedves Halottak! c. könyvhöz, és igazából nagyon nehéz elképzelnem, hogy az írónő, aki az Angyalsors trilógiát írta, ami viszonylag egy könnyedebb hangnemű mű, most egy ilyen témába vágja a fejszéjét.

@  Moly: 4,5

   2)     Jennifer Niven – Veled minden hely ragyogó

Theodore Finchet elbűvöli az elmúlás. Már több módját is kipróbálta, hogy véget vessen az életének. Ám a világ jó és szép dolgai, legyenek azok bármilyen kicsik, minden egyes alkalommal megakadályozták ebben. Violet Markey úgy él, hogy csak a jövőbe néz, számolja a napokat az érettségiig, és azt tervezi, hogy elhagyja a várost, ahol minden a nővére halálára emlékezteti. Egy hihetetlen véletlen megváltoztatja mindkettőjük életét. Amikor Finch és Violet az óratorony párkányán találkozik, még nem tudják, ki menti meg a másikat. Aztán egy iskolai projekten azt a feladatot kapják, hogy fedezzék fel saját államukban a „természet csodáit”, de Finch és Violet közösen egy sokkal fontosabb utazásra indulnak…

Finch Violet mellett önmagára talál, és a lány megismeri néha kicsit furcsa, de vicces, nyitott, jókedvű oldalát. A fiú pedig eléri Violetnél, hogy már ne számolja a napokat az utazásig, és készen álljon egy új életre. De ahogy Violet világa egyre inkább kinyílik, Finché úgy zsugorodik.

Igazság szerint fogalmam sincs, hogy miről szól, még úgy se, hogy most másoltam be a fülszövegét. A borítója viszont annyira tetszik, hogyha esetleg a téma maga, nem is fog bejönni, akkor is KELL a könyvespolcomra.

@  Moly: 96% - 4,8 pont

3)     Rebacca Donovan – Mi lenne ha...

Mi történne, ha kapnál egy második esélyt, hogy megismerkedj valakivel? Cal Logan döbbenten ismeri fel Nicole Bentley-t egy kávézóban, több ezer mérföld távolságra szülővárosuktól. Egy éve együtt érettségiztek, és azóta senki sem hallott a lányról. Csak éppen ez a lány mégsem Nicole. Külsőre pontosan úgy fest, mint Cal gyerekkori nagy szerelme, de a neve Nyelle Preston, és fogalma sincs, hogy kicsoda Cal. Nyelle személyisége szöges ellentéte Nicole-énak. Calben ellenállhatatlan vonzalom támad a lány iránt, és teljesen belehabarodik. Nyelle azonban rendkívül titokzatosan viselkedik. Cal pedig minél inkább rájön, hogy mit rejteget, annál kevésbé akarja tudni az igazságot. Amikor a múlt titkai a felszínre kerülnek, és összecsapnak a jelennel, egyetlen dolog teljesen világossá válik: semmi sem az, aminek látszik.

Újfent nem igazán tudom, hogy miről szól a könyv, ám a Lélegzet trilógia annyira tetszett, hogy teljesen megbízom az írónőben, és abban, hogy egy újabb szuper könyvet írt nekünk!

@  Moly: 77% - 3,8

 4)     Jenny Han – A fiúknak, akiket valaha szerettem

Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.

Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Végre olyan könyv aminek olvastam a tartalmát! A borító bejön, a címmel pedig eléggé meggyőztek, hogy elolvassam a fülszöveget (pedig ilyet ritkán teszek, de ez most érdekesnek tűnt), miután pedig elolvastam teljesen magamra ismertem. Nem tudom ti szoktatok – e így érezni, de én néha csak leülök és írok egy levelet annak a fiúnak, aki bejön. Leírom benne a hibáit, az én hibáimat és minden féle érzést, ami ott kavarog bennem. Sajnos én nem tudom ezzel a dologgal le is zárni a történteket, csak kiadom magamból, hogy holnap újult erővel nézhessem a kiszemeltemet a kispadról...

Egyszóval: Ha tudnék biztosra mondani egy embert, aki ezt el fogja olvasni, akkor magamat mondanám.

@  Moly: 4,7 (egyelőre, de biztos, hogy lesz ez még jobb is)

5)     Böszörményi Gyula – Ambrózy báró esetei 2. – A Rudnay – gyilkosságok

1900 ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: kereken hét olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Az eltűnt Hangay Emma kisasszony megtalálására tett kudarcos kísérlet után Ambrózy báró elvállalja eme különös eseteket, melyek teljességgel érthetetlenek. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút – és a pesti kocsmárosnak ugyan mi oka lehetett vidékre ruccanni, hogy aztán a puszta közepén meggyilkoljon egy idős cselédasszonyt? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog.

Az első részt imádtam kívül- belül, a második rész borítóját és tartalmát pedig már most imádom! Költői kérdés: Akkor egyáltalán lehetne ez rossz?

@  Moly:  még nincs L